Köszönjük, a fordulatos mérkőzéseket, a kitartást, az odaadást, az elszántságot és a hitet, amellyel nemcsak a csapatot tettétek erősebbé az elmúlt hónapokban, de minket is!
Minket, akik összerándult gyomorral, ökölbe szorított kézzel, de hatalmas hittel álltunk minden egyes mérkőzés kezdetekor a pálya szélén és a lelátón!
Szó sincs félelemről, inkább a ki nem számítható lépésektől és a pofonoktól tartottunk, amelyekből mi tagadás volt bőven részünk! De túl vagyunk mindenen, elődöntőt és döntőt játszottunk, úgy, hogy közben játékosaink lelkileg gyötörtek voltak és elméjüket folyamatosan próbálták ``fagyasztva`` tartani...azt, hogy ez mennyire sikerült, a fiúktól kell(ene) megkérdezni!
Tegnap este (is) a végsőkig harcoltatok, beletéve szíveteket, lelketeket, tudásotok legjavát adva, küzdöttetek még az utolsó percben is!
Nem érzünk csalódottságot, egyáltalán, sőt büszkén, felemelt fővel indítottuk a napot, mert a csapatunk eltökéltsége valamint győzelemre éhessége vitathatatlanul megmutatkozott a tegnap esti mérkőzésen is!
Újfent bebizonyosodott, hogy egy csapat vagyunk!
Végtelenül büszkék vagyunk rátok, Fiúk! Ne feledjétek hogy voltunk, vagyunk, leszünk!
Köszönjük a szurkolóinknak a mindenkori bíztatást, és Támogatóinknak a bizalmat!
Hajrá, Csíkszeredai Sportklub!
Gratulálunk Brassó csapatának!